Hogy ismét Ganxsta Zolee művészúrtól idézzek:

Most figyelj, mert jön a második tizes...

Ákos ide csak magyar filmeket pakolt, ami a Taxidermiából kiindulva nem biztos, hogy jó lesz nekem. Szomorú, hogy a kedvenc magyar filmem nem fért fel a listára (Üvegtigris), de biztos tudta, hogy már láttam. Ahogy haladtam jöttem rá, hogy valamiért nem merek ötös alá menni pontozásban, mert van bennem valami gát, hogy hát ez mégis művészet, meg ezen csomóan dolgoztak meg Ákosnak is tetszett. Mostantól igyekszem függetleníteni magam ezektől és az egész 10-es skálán mozogni csak és kizárólag az alapján, hogy mennyire élveztem a filmet. Meghát amúgy se hiszem, hogy Tarr Béla üvöltve fog felhívni, ha nem tetszik majd a Sátántangó.

1.Ujj Mészáros Károly: Liza, a rókatündér

Ezt még viszonylag közel láttam a Grand Budapest Hotelhez és nem tudam szabadulni attól, hogy ez minden tekintetben kicsit ilyen Wes Anderson koppintás. Na nem, mintha ez baj lenne, mert amúgy tök kedves kis film, amiben Balsai Mónika keresi a szerelmet, pedig az ott volt a szeme előtt. Jópofa ez az alternatív Budapest meg az egész színvilága. A humora is bejött, a kávéfőzős részen nagyon nevettem, meg úgy minden Reviczky jelenetet nagyon vártam. Erik Sumo zenéje pedig zseni. (10/7)

2. Hajdu Szabolcs: Fehér tenyér

Egy tornász életét nézzük kisgyerek korától, amikor még a szadista Feri bácsi faragta ki a nemzet legkiválóbb tornászait. Ez a trauma pedig alapvetően meghatározta szegény srác életét. Ákos szerint a legjobb sportfilm, ami valaha készült (nyilván nem látta a Csontdarálót), mert szinte érezni lehet a tornaterem szagot. Hát nemtom tényleg jól berendezték, de annyira nem lehetett nehéz találni egy ilyet, mert még énis ilyenben nőttem fel és amikor pár hónapja benéztem a volt iskolámba tökugyanúgy nézett ki. Volt benne egy nagyon szép pár-perc amiért megérte végignézni, de azért alapvetően nem annyira mozgatott meg (nem úgy, mint a főszereplőket). (10/6)

3. Timár Péter: Egészséges erotika

Bohózat! Miért nem használjuk már ezt a szót? Pedig erre a filmre is mennyire tökéletes. Egyszerűen ez egy jópofa film. Érdekes volt Koltait is valami jóban látni, mert nekem eddig olyasmiból nem nagyon jutott. Fekete-fehér film számláló:5. Van benne egy nagyon jópofa vizuális geg (a színészek visszafelé jártak és az lett előrefele lejátszva), meg pár egyéb ötletes dolog, de az egész mellé egy elég bárgyú sztori társul, ami miatt nem vagyok biztos benne, hogy ezért érdemes volt leforgatni az egész filmet. De, mégis meggondoltam magam, mert már a kefírrázás miatt megérte. (10/7)

4. Mundruczó Kornél: Delta

Kihagyott ziccernek éreztem ezt a filmet, mert a sztori, meg a környezet is nagyon izgalmas, mégis sokszor a film elveszett a saját seggében és inkább volt egy természetfilm és egy indián csávó medencét épít egy karóval videó keveréke. Lajkó Félix az egyik főszereplő, aki emelett csodás zenét is csinált a filmhez. Nem tudom, hogy így csomagban olcsóbb volt-e  vagy ilyesmi, de mivel ha jól tudom ő amúgy nem színész ez a filmnek nem tett annyira jót. Ja és a sztori amúgy, amiben szerintem sokkal több volt: a srác hazajön külföldről tele pénzzel, és úgy dönt épít egy házat a vízre fából, közben meg a féltestvérével egymásba szeretnek, amit a helyiek nem néznek jó szemmel. Ebből az lett, hogy minden létező szögből és időben megcsillan a fény a Tiszán meg amúgy nem szól egymáshoz senki, csak nagyon ritkán és röviden. (10/5)

 5. Xantus János: Eszkimóasszony fázik

Fú, de utáltam ezt a filmet. Minden perccel egyre jobban. Tiszta szívemből. Annyira, hogy még utána is olvastam és ezt találtam wikipédián: 

A film elkészítése előtt a rendező válságos korszakot élt meg. Nem volt miről forgatnia, és egyetlen ötlet sem jutott eszébe.

A fiilmet látva pedig egyértelművé válik, hogy ez így is maradt. Egy tehetséges és elismert zongorista elszereti egy süketnéma férfi feleségét, pedig az megkéri, hogy ne. Zavaros történet, tisztázatlan motivációk és végtelen nyűglődés. De persze Hobo meg pár akkori underground arc szerepel benne, úgyhogy ettől egyből kultfilm és korlenyomat lett. Arról már ne is beszéljünk, hogy valszeg a rendező teljesen pofátlan módon nyaralt egy nagyot Angliában a film költségvetésén, máskülönben nem tudom magyarázni azt a pár teljesen szükségtelen és a narratívába (ha egyáltalán van olyan) egyáltalán nem illeszkedő jelenetet, amit ott vettek fel. Számomra értékelhetetlen (10/1)

6. Huszárik Zoltán: Szindbád

A híres ebédelős jelenetet már megnézette velem Ákos az irodában, de én akkor sem tudtam nagyon mit kezdeni vele. A film első tíz percében nem történik semmi, csak két nő táncol egy nagy fa alatt. Nyilván mindenki azt forgat amit akar, de azért a játékidőd 1/9-ét erre áldozni... Volt pár szép kép és szép jelenet, meg Latinovits nyilván zseniális, de ezen túl egyáltalán nem érintett meg, sőt inkább csak felbaszott. Elmondom én mit láttam: a szegény ember Casanovája féreg módon több nőt is a halálba kergetett, ami láthatóan ez őt egyáltalán nem érdekelte, majd végül őt is elérte az öregség, ami miatt kibaszottul sajnálja önmagát és hogy nem tud tovább féreg módon viselkedni. Anyum szerint azért nem rezonáltam a művel, mert nem olvastam Krúdyt. De minek olvassam el, ha megvan filmen? Nem ez lenne a lényege? Ki érti ezt? (10/3)

7. Tarr Béla: Werckmeister harmóniák

Ehhez már a harmadik szöveget írom. Az első elveszett a blog.hu béna rendszere miatt, a második után pedig a Tarr maffia egy torinói lófejet hagyott az ágyamban, úgyhogy nem mondhatok mást, mint azt, hogy ez mindenidők legjobb filmje és sosem élveztem még semmit annyira, mint ezt a két óra huszonöt perc harmincöt másodpercet!

8. Szilágyi Zsófia: Egy nap

Ezt már régóta meg akartam nézni magamtól is, és végre valami nem okozott csalódást! Nagyszerű film egy átlagos három gyerekes édesanya közel 24 órájáról, amiben ha úgy vesszük nem történik semmi különleges. Csak a szokásos: a férj egy féreg, munkahelyi diszkrimináció, csóróság, állandó rohanás és hangzavar. Viccen kívül ezt a filmet levetíteném mindenkinek, aki gyerekvállaláson gondolkozik, hogy biztosan akarja-e, mert ahogy a film is mutatja biztos vannak néha idilli pillanatok, de inkább az olyanok vannak túlsúlyban, mikor orrporszívózod a gyereked taknyát, aki amúgy lehet, hogy tetves. Megint! Illetve még azt tudom elképzelni, hogy minden iskolai felvilágosítás órán kötelező legyen levetíteni, hogy a kamaszok tényleg komolyan vegyék a fogamzásgátlást. Szamosi Zsófia, akit már a Terápiában is imádtam csodásan elviszi a filmet, amit csak azért nem tudtam még jobbra értékelni, mert ebben a témában már láttam jobbat sorozatos fronton. (10/7)

9. Nemes Jeles László: Napszállta

A Saul fiát még én is láttam, és ugyanúgy lenyűgözött, ahogy az egész világot. Annyi eljutott hozzám is, hogy a Napszállta már sokkal vegyesebb fogadtatást kapott, így azért alacsonyabb elvárásokkal ültem le a tévé elé. A formula hasonló: ezúttal Jakab Julit válla mögül nézhetjük végig, ahogy balta arccal mászkál fel-alá a 20. század elején, Budapesten. Az látszik, hogy Nemes-Jeles a világ pénzét megkapta erre a filmre, mert látványban tényleg nagyon rendben van, mintha egy időgépbe ültünk volna. Azonban maga a film engem nagyon hamar elvesztett. Szegény főszereplő ide-oda mászkál, és mindenki vagy elkergeti, vagy azt mondja neki, hogy ne menjen oda (azt persze mégis odamegy). Senki nem hajlandó neki válaszolni, ha meg mégis abból nem érteni semmit (ha tehettem volna magyar felirattal nézem az tuti). Persze értem én, hogy ez egy ilyen filmes fogás és egyébként én nagyon támogatom, hogy tekintsünk felnőttként a nézőre. Nem bánom, ha nincs minden megrágva és a számba köpve, de azért ez már bőven túlzás volt. Úgy a negyvenedik percnél amikor körülbelül hetvenhatodszor nem válaszoltak szerencsétlen Jakab Julinak én azt mondtam, hogy innentől leszarom az egészet és nem is tudott visszaszerezni, pedig volt rá további nyolcvan perce. Ha egyszer megöregszem majd szeretném úgy tenni, mint Vlad Ivanov. (10/4)

10. Makk Károly: Szerelem

Nem gondotlam volna, hogy pont ez a film fogja megmenteni a magyar pakkot. Imádtam! Törőcsik Mari férjét bezárják politikai okokból, ő meg vár rá kint, mert szerelmes, de nagyon. Nem tudom jobban leírni: ez egy nagyon szép film. Fekete-fehér film számláló:7. Szép és megható. Ehhez jönnek a zseniális színészek és valami végtelenül erős hangulat ami végig egybentartja az egészet. Nagyon kellett ez, hogy kicsit visszadja a hitem a magyar filmekhez. (10/9)